A védőoltásokról
A fertőző betegségek elleni küzdelem végigkíséri az emberiség történetét, hiszen az ember megjelenésével párhuzamosan a Földön megjelentek azok a kórokozók, élősködők, melyek arra kényszerítették az embert, hogy ellenük valamilyen módon védekezzen.
Évezredek óta jellemző felismerés volt, hogy, ha nem is tudták, hogy miért, de hasznos dolog a betegeket a közösségtől távolabb elhelyezni. Később a hajózás hozta azt a gyakorlatot, hogy a távoli földrészekről érkező hajókat utasaikkal és rakományukkal együtt, a kikötőtől tisztes távolsággal „pihentették” addig, amíg a megfigyelésük szerint a fertőző betegségek leghosszabb lappangási ideje tartott (40 nap). Ez volt a karantén, vagy vesztegzár, melyet először az itáliai kikötőkben (Velence) alkalmaztak. Később a szárazföldön is tudatosan használták a betegek elkülönítését. A középkor Magyarországán először az erdélyi országrészen, Salczman János (1510. Nagyszeben) helyezte el a fertőzésre gyanús betegeket vesztegzár alá.
Napjainkban változatlanul használjuk a karantént, mint a fertőző betegségek terjedésének, a járványok kialakulásának megakadályozását szolgáló hatásos módszert. Korunkban a fertőzések és a járványok megelőzését szolgálja a védekezés második leghatásosabb módja, a védőoltás.
A védőoltás első sikeres alkalmazója az angol Jenner 1749-ben született. Őt tekinthetjük a himlő elleni modern oltóanyag felfedezőjének. Annak ellenére tehetjük ezt, hogy Jenner előtt mások is próbálkoztak a himlő elleni modern oltóanyag kifejlesztésével, sőt a kínaiak már több száz évvel korábban is végeztek oltásokat. Az általuk alkalmazott módszer Jenner eljárásához hasonló metodikával történt, azonban amíg Jennernek szerencséje is volt, az általa oltott nyolc esztendős pásztorfiú az oltást követően egészséges maradt a himlős környezete ellenére, addig a kínai orvos által oltott gyermek az oltást követően megbetegedett és meghalt a himlő miatt, ezért az orvost kivégezték.
Magyarország védőoltási rendszere, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) véleményét is figyelembe véve, a világ mondhatni legjobb rendszere. Miért is?
Széleskörű nemzetközi és hazai tudományos alapokon kidolgozott, szigorú tudományos vizsgálati soron átesett, engedélyezett oltóanyagok felhasználására kerül sor Magyarországon. Minden évben az országos tisztifőorvos védőoltási módszertani levelet ad ki az aktuális év védőoltásairól, köztük megtaláljuk a korhoz kötött kötelező védőoltásokat, melyek az adott korcsoportú lakosság számára térítésmentesen állnak rendelkezésre, és amelyeket a házi gyermek-, vagy felnőtt orvos szintén térítésmentesen ad be.
A módszertani levél tartalmazza a következőket:
1. jogszabályi háttér
2. az oltásokkal kapcsolatos kontraindikációk
3. a speciális csoportok egyedi elbírálást igénylő védőoltásai
4. a külföldi állampolgárságú gyermekek védőoltásai
5. az aktuális év oltási naptára
6. az életkorhoz kötött kötelező védőoltások (folyamatos védőoltások, kampányoltások, a védőoltások adása közti legrövidebb időközöket)
- az emberi vérből és/vagy plazmából készült készítmények és az élővírus-vakcinák beadásakor tartandó minimális időközök
- a védőoltások és műtétek egybeesése esetén javasolt oltási időközök
- az életkorhoz kötött kötelező védőoltások pótlásának szabályai
- a nyilvántartások és jelentések rendjét az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokról
7. megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások
8. megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások
9. munkakörhöz kapcsolódó védőoltások
10. külföldi utakkal kapcsolatos védőoltások
11. oltóanyag beszerzését, tárolását és felhasználását
A térítésmentes, korhoz kötött kötelező és választható védőoltások köre és az oltási naptár évről évre változhat. Így történt ez a közelmúltban (Pneumococcus elleni védőoltás bevezetése) és napjainkban a bárányhimlő elleni védőoltás adásának indítása a meghatározott korú lakosság körében.
A magyar védőoltási rendszer további sikere a védőoltások beadásának, megtörténtének szigorú ellenőrzése a védőnői hálózat, a gyermekgyógyász orvosok és az egészségügyi hatóság által. Így egy-egy korosztály átoltottsága a 99%-ot is eléri, sőt meghaladja. Ez az átoltottság arány nem csak a védőoltásban részesülteknek nyújt védelmet, hanem, az ún. „nyájhatás” folytán az oltottak környezetében élők védelmét is jelenti. Így érte el Magyarország, hogy a környező országokban tomboló kanyaró járvány ellenére hazánkban csak behurcolt kanyaró eset fordult elő.
Ki kell használni, tehát, minden védőoltási lehetőséget, mellyel az oltást kapott, annak családtagjai és környezete is védelemben részesül.
